Szilveszter és Újév

Szilveszter-nap, december 31-e az év utolsó napja, melynek estéjén újévbe nyúló vidám mulatsággal szokás búcsúzni az elmúlt esztendőtől, a templomokban ilyenkor év végi hálaadást tartanak.

 

Három római pápának is Szilveszter - Sylvester - volt a neve. A magyarság szempontjából legjelentősebb II. Szilveszter, aki 999-től 1003-ig volt pápa, korának művelt embere, filozófiával, matematikával, irodalommal is foglalkozott. Ő küldte államalapító királyunknak, Szent Istvánnak a királyi koronát.

A magyar konyha régi hagyományai szerint Szilveszter estéjén nyulat, halat, őzet vagy szárnyast kell enni, mert - úgymond - a hal elúszik, a gyorslábú nyúl vagy őz elszalad, a szárnyas elröpül az óesztendő minden gondjával, bajával. Más babonák szerint pont ezen ételek fogyasztása tilos e napon, mert nem az óesztendő gondját baját viszik el, hanem a következő esztendő szerencséjét.

Éjfélkor pezsgőt bontanak, a szilveszteri asztalra korhelyleves, virsli, töltött káposzta kerül. 

A szilvesztert nagyon sok helyütt ünneplik sertéshús fogyasztásával. Ennek több oka is van. Bizonyos magyarázatok szerint azért vált a malac az évforduló állatává, mert orrával előre túr, azaz a jövőbe mutat, és közben még a szerencsét is kifordítja a földből. Más feltételezések szerint a malac kövérsége, hája az, ami ehhez a megtisztelő szerephez juttatta, hisz ki lenne hivatottabb az új évet várni, mint a jóléttől kövér, zsíros malac.

Ugyancsak hagyományként említik a régi szakácskönyvek a szilveszteri krampampuli készítését. A következőket olvashatjuk erről Magyar Elek: Az ínyencmester szakácsmester című művében. "A krampampuli kékes lángjába tekinti Szilveszter éjszakáján a kellemes és érdekes dolgok közé tartozik. Az égő rum, az olvadó cukor, a sokféle fűszer illata betölti a szobát. A forduló amúgy is felfokozott hangulatában az asztal körül ülő társaság a jövőt keresi az asztal közepén imbolygó lángban…”

Az újév az év első napja. A ma használatos január elsejei évkezdetet a XIII. Gergely pápa által 1582-ben megreformált Juliánus naptár tette általánossá.

Az évkezdethez minden népnél számos, hagyományos gonoszűző, szerencsehozó népszokás kapcsolódik. Általános hiedelem szerint az újévi cselekedeteknek kihatása van az egész évre. Korán keltek, például, hogy egész évben korán kelők legyenek, vidéken kútnál mosakodtak, hogy egész évben frissek legyenek. A gyümölcsfákat megfenyegették, hogy megijedve nagyobb termést hozzanak, a tyúkokat abroncsból etették, hogy sokat tojjanak, de voltak nagy zajjal járó "nyájfordító" szertartások, hogy az állatok egészségesek maradjanak, újévi népszokás az ólomöntés.

Újévkor az ebédre főzött savanyú malacaprólék-leves, káposztaleves, savanykás, pikáns ízével kicsit segített a szilveszteri másnaposságon, de szokás lencse-, bab- és csirkelevest is készíteni. A főétel azonban újévkor a malac, amely ormányával felénk túrja az új esztendő szerencséjét. A szopós malacsorból kikerült, kellőképpen elkészített, piros-ropogósra sült malac a jó ízek harmóniájával telített étel, régtől fogva híres készítménye a magyar konyhának. Találkozhatunk azonban a szerencse e szimbólumával malacpörkölt formájában is. Ez is csak szopóskorú malacból készülhet, puhahúsú minden, felesleges zsírtól mentes, hogy a pörkölt a kissé másnapos gyomrúaknak se legyen nehéz. Édes-nemes, csípősségmentes de tűzpiros paprikával készült igazi magyaros étel, a házitarhonya illik hozzá.

Desszertként szokás csörögefánkot adni, de főleg vidéken találkozhatunk a karnevál előhírnökével a farsangi fánkkal is.

Cookies zenzero, azaz olasz gyömbéres keksz

HOZZÁVALÓK

20 dkg liszt

12 dkg margarin

1 tojás

1 ek. vanília aroma

1 tk. fahéj

2 tk. gyömbér

1 cs. sütőpor

10 dkg étcsokoládé

1 csipet só

ELKÉSZÍTÉS

1. A tojást a cukorral elkeverjük, majd hozzáadjuk a megolvasztott margarint és a vanília aromát. 

2. A lisztet elkeverjük a sütőporral, majd a fahéjjal és a gyömbérrel együtt a tojásos masszához adjuk. 

3. A csokit apró darabokra vágjuk és ezt is a masszához adjuk. 

4. Sütőpapírra kis adagokat rakunk, egymástól 3-4 cm-es távolságra és 170 fokon, kb. 8-10 percig sütjük. 

A közönséges gyömbér

A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó növényfaj, fűszer- és gyógynövény.

Kínában már az időszámításunk előtt több évszázaddal használták, Marco Polo is említi könyvében. 

A gyömbér a kínai és az indiai ételek egyik alap fűszere, az indiaiak főzéshez és emésztési problémákra használták. Vallásos ünnepek előtt, hogy hagymaszagú leheletükkel ne sértsék meg isteneiket, friss gyömbért ettek, hogy leheletük édes, az istenek számára elfogadható legyen. 

A középkorban a népek közti fűszerkereskedelemben játszott nagy szerepet. 

Afrikában a férfiak körében mint afrodiziákum terjedt el, de egy régi indiai recept szerint is hatékony, ha reszelt levét mézzel és reszelt főtt tojással elkeverjük: kiváló gyógyszer impotencia ellen. Nálunk Európában is elterjedt volt, hogy a menyecske gyömbéres kenyeret sütött a szíve választottjának, remélve, hogy így a legény nagyobb kedvvel házasodik meg.

Ma Dél-Ázsiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában termesztik. 

A fűszer sajátságosan illatos, csípős, kesernyés ízű. Ezt a növény gyöktörzse szolgáltatja. Tartalmaz cukrot, gyantát, gyantasavat, keményítőt. Jellegzetes aromáját gingerol tartalma okozza. 

Felhasználási módja sokrétű, kitűnő gyomorerősítő, étvágyjavító, emésztést elősegítő. Az étkezés utáni telítettség érzést is mulasztja. Emellett rendkívül jó immunerősítő és a menstruációs panaszokat is enyhíti.

Levesek (hús-, bab-, burgonya-, gyümölcs- stb.), levesgombócok, burgonya-, és babfőzelékek, szószok, húsételek, vadhúsok, mártások, sütemények (mézeskalács, keksz stb.), forralt bor, likőrök, pálinkák, keleti ételek, valamint uborka, tök, és gyümölcsök eltevésénél is használt kitűnő ízesítő.

Ételeinket, csak a főzés utolsó fázisában ízesítjük vele, így kiemeli, teltebbé teszi az ízeket. Intenzív aromája miatt adagolásával takarékosan kell bánni, mert túladagolva kellemetlen, kesernyés ízt ad az ételnek. 

 Angliában, Amerikában a híres „Ingver” sört készítik belőle, de a magyar recept szerint készített „gyömbérsör” is igen frissítő, ízletes ital.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_gy%C3%B6mb%C3%A9r

Fűszerek könyve
http://antalvali.com/gyomber.html#gyomber_szarmazasa

Karácsony

Elérkeztünk hát az egyik legfontosabb (keresztény) ünnephez, a Karácsonyhoz. December 24-e van. Sajnos manapság sok embernek az őrületes ajándékvásárlás a legfontosabb benne, pedig gyönyörű ünnep és sokkal mélyebb jelentése van. 

Karácsony ünnepén Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Az első nikaiai zsinat (325) határozott úgy, hogy december 25-e Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: "az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe". A karácsony időpontjának kiválasztása nagy valószínűség szerint azért esett december 25-re, a téli napforduló közelébe, mert a római birodalom két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt: 25-én végződtek a római szaturnáliák (pogány téli napfordulós ünnep), és aznap volt a Dies Natalis Solis Invicti, a Napisten születésének napja.

A keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetén alapul. A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől. A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.

Karácsonyi ételek 

Számos családnál ma is halászlé, halleves vagy borleves, rántott hal, esetleg más halétel szerepel a szenteste ünnepi étrendjében. A szokások eltérőek, sok helyen már ilyenkor asztalra kerül a pulykasült vagy töltött káposzta.

A magyar családoknál igencsak tisztelt bútordarab volt az asztal. A falusi házakban abroszt csak ünnepnapokon terítettek rá, karácsonykor általában piros mintásat. A piros az öröm színe. Az asztal alá szalmát helyeztek, a betlehemi jászolra emlékezve. Gabonával teli kosarat is tettek ide, meg néhányat a mezőgazdasági szerszámok közül, hogy jó legyen a termés. Szinte valamennyi karácsonyi ételnek volt szimbolikus, mágikus jelentősége. A mák, a bab, a borsó a bőséget biztosította, az életet tette édessé a méz, a fokhagyma védte az egészséget. Az alma általában az egység, az egészség, a szépség és a szerelem szimbóluma volt. Az asztal alatti szalmát a lábasjószággal etették meg, hogy az állatvészt elkerüljék.

Karácsony első ünnepén "Nagykarácsony napján" az ebédet általában a pompás, erőteljes, aranyszínű húsleves nyitja meg. Ez a leves készülhet tyúkból, pulykából, pulykaaprólékból, benne zöldség, gomba, májszeletkék és finommetélt. Az ételsor fénypontja azonban általában a pulykapecsenye, tűzdelve gesztenyével, mandulával töltve, vörösborban párolt szilvával körítve. Régen szokás volt a karácsonyi pulykát dióval hizlalni, így ízesebb lesz a húsa.

Vidéken ilyenkor van a disznóvágások ideje, amikor is orjaleves és disznótoros ételek kerülnek az ünnepi asztalra.

A karácsonyi ételek rendjében fontos szerep jut a dús töltelékű, fényes márványos diós és mákos kalácsnak, melyet bájglinak vagy bejglinek is neveznek. Készülhet omlós vagy egyszerű kelt tésztából, a töltelékhez lehet mazsolát, almát, datolyát, csokoládét, mézet, birsalmasajtot keverni. 

Az ünnepi asztalról nem hiányozhat a bor sem.

A klasszikus tejberizs

Bizonyára mindenki ismeri, talán a legtöbben készítették is már. Azonban szerintem egy jó és egyszerű kis édesség ötlet, amely jó célt szolgál így karácsony előtt - kíméli a gyomrunkat, időnket és a pénztárcánkat egyaránt! :)

HOZZÁVALÓK

15 dkg rizs

5 dl tej

2 dl víz

5 dkg cukor

2 dkg margarin

1 cs. vaníliás cukor vagy 1 ek. vanília aroma

1 tk. citromhéj

ELKÉSZÍTÉS

1. A rizst megfőzzük.

2. Ha lefőtt róla a víz, felöntjük a tejjel, belekeverjük a cukrot, a margarint az aromát és a citromhéjat. 

3. Kis lángon, fedő nélkül, gyakran megkeverve addig főzzük, amíg a rizsszemek meg nem puhulnak és a rizs magába nem szívta a tejet.
4. Kakaóporral vagy őrölt fahéjjal tálaljuk.

Sütőpor, szódabikarbóna, szalalkáli - Mire használjuk őket?

Minden sütemény tartalmazza a címben megnevezettek valamelyikét. Feladata, hogy a sűrű tésztából levegős, könnyed masszát varázsoljon, azaz térfogatnövelő.

A sütőpor története

1846-ban két New York-i pék, John Dwight és Austin Church dolgozták ki a sütéshez alkalmas térfogatnövelő receptjét, és annak használatát.

A sütőport a német kémikus Justus von Liebig is igyekezett elterjeszteni: a nagyüzemi gyártókat célozta meg. 

Európában a Dr. Oetker cég kezdte el forgalmazni a terméket, 1903. szeptember 21-én Dr. August Oetker gyógyszerész jelentette be a szabadalmi jogot az általa kikevert sütőporra, vagy ahogyan ő nevezte a „sütésre kész lisztre”.

"Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!"- ezzel a szlogennel kezdte az 1920-as évek középen reklámozni Váncza József magánvállalkozó saját gyártású sütőporát, ami az első volt Magyarországon.

A sütőpor összetétele

A sütőpor fő alkotóeleme a nátrium-hidrogénkarbonát, ismertebb nevén a szódabikarbóna. A szódabikarbóna enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. A kémiai vegyületet (NaHCO3) már az ókorban is ismerték - na nem a sütemények állagának javítására - hanem az egyiptomiak használták a mumifikálás során, annak tartósító hatása miatt. 

A sütés során egy kis savas kémhatás következtében - s a sütőben a tésztát ért hő hatására - azonnal szén-dioxidot kezd el termelni, és az így létrejövő légbuborékok azok, amelyek megemelik a tésztát. 

Épp ezért olyan receptek esetében javasolt a szódabikarbóna használata, ahol savas közeg veszi körül, tehát a tésztában van citrom, ecet, méz vagy író, vagy bármilyen más savas alapanyag. 

A sütőpor annyiban tér el a szódabikarbónától, hogy azon kívül egyéb segédanyagokat is tartalmaz, amelyek szabályozzák a szódabikarbóna működését, lehetővé téve, hogy a tészta mind szobahőmérsékleten kelésnek induljon, mind pedig a sütőben kapott hő hatására. 

A sütőport mindig alaposan keverjük el a liszttel, hogy egyenletesen kerüljön a süteménybe.

De nézzük is meg, hogy mit tartalmaz egy csomag sütőpor a szódabikarbónán kívül. 

 

- térfogatnövelő szerek (nátrium-hidrogénkarbonát, nátrium-pirofoszfát): az elsőről már esett szó. A nátrium-pirofoszfát, ami egy savanyú anyag. Arra hivatott, hogy az olyan süteményekbe is be tudjon kerülni, ami nem tartalmaz savas anyagot. 

- búzaliszt

 
A szódabikarbóna és a sütőpor mellett van mégy egy fontos térfogatnövelő szer, ami talán kevésbé ismert: ez a szalalkáli. Kémiai nevén ammónium-bikarbonát, képlete: NH₄HCO_3. 
Különbség, hogy sütés közben a szén-dioxidon kívül ammóniára is lebomlik. Ezért csak nagyon szellős, könnyű tésztákban használjuk és számítsunk arra, hogy sütés közben erős, szúrós szag fog terjengeni a konyhánkban. Elvileg használható sütőpor helyettesítőjeként is, de az ammónia termelés miatt nem ajánlom. Viszont nagymamám egyik specialitása volt a Szalalkáli szelet, ez egy hatlapos-csokikrémes sütemény...nagyon-nagyon finom, karácsonyra tervezem elkészíteni. Az, hogy egy-egy ilyen speciális alkalomkor használunk szalalkálit, abból baj nem lehet. Természetesen a sütemény receptje is fel fog kerülni az oldalra.

Forrás: http://www.mindmegette.hu/a-sutopor-a-szodabikarbona-es-a-szalalkali-48492
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCt%C5%91por
http://hu.wikipedia.org/wiki/Amm%C3%B3nium-bikarbon%C3%A1t
http://antalvali.com/hirek/allomanyjavitok_azaz_mit_keres_a_sutopor_a_piteben

Mikulássapkák

 

HOZZÁVALÓK (kb. 30 darabhoz)

 

Tésztához

• 30 dkg finomliszt
• 2 ek mézeskalács fűszerkeverék
• 1 csomag sütőpor
• 12.5 dkg margarin
• 12.5 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 db tojás
• 2 ek tej

 

Díszítéshez

• 150 g marcipán (piros)
• 100 g cukormáz (fehér)

 

ELKÉSZÍTÉS

 

Tésztához

1. A lisztet egy keverőedénybe szitáljuk.
2. Hozzáadjuk a sütőport, a fűszerkeveréket, a cukrot és a vaníliás cukrot.
3. A margarint felolvasztjuk, majd hozzáadjuk a tojást és a tejet.
4. Az egészet jól összedolgozzuk, majd fél órára hűtőszekrénybe tesszük.
5. Fél óra elteltével elővesszük a tésztát és négy részre osztjuk. Mindegyik részt kb. 24x12 cm-es téglalapokká nyújtjuk. A lapokat 6x12 cm-es téglalapokká vágjuk, majd átlósan is elvágjuk. Így 8 db háromszöget kapunk. A háromszögek felső csúcsát ferdén, alsó részét pedig egyenesen visszahajtjuk. Kész is a mikulássapka alapja.
6. Sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 fokon, kb. 12-15 percig sütjük a sapkákat.
7. Sütés után a süteményt sütőpapírral együtt sütőrácson hagyjuk kihűlni.

 

Díszítéshez

1. Ha kihűlt a tészta, a marcipánmasszát kinyújtjuk és a sapkákra borítjuk.
2. 1 tojás fehérjéből és néhány evőkanál cukorból habot verünk. Ezzel a habbal díszítjük a mikulássapkák alját és tetejét (bojt). Használhatunk bolti cukormázat is. Ezt néhány kanál vízzel kell elkevernünk.

December 6 - Mikulás ünnep

 


Közeledik december 6-a, érkezik a Mikulás mindenféle földi jóval. Ideje hát utánajárni annak, hogy honnan is ered az ünnep illetve elkészíteni a Mikulás-napi finomságo(ka)t. 

 Szent Miklós napja

A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja, aki a gyermekek és diákok védőszentje.  

A Szent Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A 10. századi Németországban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről. Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy az ünnepnap előestéjén, egy később magyar nyelvterületen „Mikulás”-nak (eredete a szlovák Mikuláš, jelentése Miklós) elnevezett piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette őket. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza. Magyar nyelvterületen Mikulás alakjára használatos az újabb keletű, a szélesebb körben csak az 1950-es évek óta elterjedt, Télapó elnevezés is, ami feltételezhetően teljesen téves összemosása a különböző kultúrkörök hagyományainak.  Egyrészt az orosz kulturkörben használatos Fagy Apónak lehet a tükörfordítása, de az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatási szerint a Tél apó, különírva több híres költőnk versében is szerepelt már (úm. Arany János, Mikszáth Kálmán).

 
Szent Miklós legendája

Szent Miklós története a Legenda aurea-ban maradt fenn. Az egyik legenda szerint a püspök városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak. Miklós, a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást követő évben. A harmadik esetben az ablak zárva volt, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök ekkor felmászott a tetőre és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kémény alá. A keszkenőbe rakott arany éppen belehullott a harisnyába. Mindkét változat szerint az apa a harmadik alkalommal megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.

Egy középkori legenda szerint egyszer Miklós püspök megtudta, hogy az egyik szomszédja a nagy szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni három lányát. Ezért segíteni szeretett volna rajtuk és egy éjjel a szomszédja nyitott ablakán keresztül bedobott egy erszény pénzt, és így mindhárom lány férjhez mehetett. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte „Noel Baba”-nak, ami azt jelenti „Ajándékozó Apa”. Ez az alapja annak a keresztény hagyománynak, amikor a vallásos szülők az ablakba tetetik gyermekeikkel a kitisztított csizmáikat, hogy reggelre ott találják meg azt, amit éjjel a Mikulás ajándékként abban elhelyez.

A modern Mikulás

A mai gyermekeknek mesélt legenda szerint a Lappföldön vagy az Északi-sarkon élő Mikulás felszerszámozza rénszarvasait, amik sebes vágtával felrepítik az ajándékokkal roskadásig megrakott szánkóját a felhők közé, hogy minden gyerekhez időben eljussanak a várva várt ajándékok. Minden jó gyerek kap ajándékot, amit mindössze egy éj éjszaka juttat el a gyerekeknek. Segítői a manók.

 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mikul%C3%A1s