Advent

Ma van advent (lat. szó, jelentése eljövetel) első vasárnapja, a karácsonyi ünnepkör (és az egyházi év) kezdete. Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak.





Johann H. Wichern evangélikus lelkész 'koszorújának' rajza



A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Ezért van az adventi koszorún 3 lila és 1 rózsaszín gyertya. Az adventi koszorú készítése a 19.-20. századra nyúlik vissza.  Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

 

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt. A négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet.

 

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

Velencei spaghetti

A nosalty oldalán találtam rá a receptre, nagyon megtetszett. Finom, laktató, mégis kevés hozzávalóval gyorsan, könnyen elkészíthető.

hozzávalók

• 25 dkg spagetti tészta
• 15 dkg csirkemell sonka (csíkokra vágva)
• 2,5 ml főzőtejszín (10%-os)
• 3 gerezd fokhagyma
• 1/2 csokor petrezselyem
• 1 teáskanál oregánó
• 1 ek. liszt
• 10 dkg reszelt sajt

elkészítés

1. A fokhagymát apró kockákra vágjuk és kevés olajon megpirítjuk, majd rádobjuk a szintén apró kockákra vágott sonkát. Petrezselyemmel, oregánóval ízesítjük.
2. A tejszínnel csomómentesre keverünk egy evőkanál lisztet, majd felöntjük vele a megpirított sonkát éa mártás sűrűségűre főzzük. Sóval-borssal fűszerezzük.
3. A mártást összekeverjük a már kifőtt tésztával.
4. Reszelt sajttal tálaljuk.

Kávés-diós keksztorta

 

 

hozzávalók

• 25 dkg háztartási keksz
• 1 dl kávé
• 10 dkg darált dió
• 10 dkg porcukor
• 4 ek cukrozatlan kakaópor
• 1 csapott ek finomliszt
• 1.5 dl tej
• 5 dkg margarin
• 1 ml rumaroma

 

elkészítés

1. A kekszet apró darabokra törjük, összekeverjük a darált dióval, majd ráöntjük a kávét.
2. A lisztet, a porcukrot, a kakaóport és a tejet összekeverjük és 5 percig állandó keverés mellett felfőzzük. Beleolvasztjuk a margarint, majd hozzáadunk 1 evőkanál rum aromát.
3. A kakaós krémet ráöntjük a diós-kávés kekszre és alaposan összekeverjük.
4. Őzgerincformát frissentartó fóliával kibéleljük, ebbe helyezzük a masszát és legalább 2 órára hűtőszekrénybe tesszük.
5. Ferde szeletekre vágva, vaníliás porcukorral meghintve tálaljuk.