GYÜMÖLCSKALAUZ: Az alma

Az alma a Magyarországon termű gyümölcsök közül talán a legnépszerűbb. A rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

 

Már a rómaiak korában is 29 almafajtát tartottak számon, előszeretettel fogyasztották és bort is készítettek belőle.  A XVI. század végén Olivier de Serres, a nagy mezőgazdász több mint ötven fajtát különböztetett meg. Manapság száznál is több létezik, de a piacon ebből csak mintegy harmincat találhatunk meg, amelyeket fokozatosan nemesítettek ki. Legnépszerűbb fajtái a nyári alma, a jonatán, a golden és az idared. A nyári alma kicsi, fehér húsú, savanykás ízű, augusztusban terem. A jonathán szeptember végétől szedhető, mélypiros, közepes nagyságú, édesebb. Szeptember végétől termő alma a golden, amely középnagy és sárga színű. Az idared érettségét október elejére éri el, színe sárga, napos oldalán élénkpiros, nagy méretû almafajta.

 

'Napi egy alma, az orvost távol tartja.'

 



Talán ez a legismertebb, de több hasonló mondás bizonyítja az alma jótékony hatását, sőt az ókorban a gyógynövények között tartották számon. Indiában hasmenés ellen, Kínában pedig az almafa kérgét cukorbetegség gyógyítására használták. A német Hildegard  nyers almát ajánlott az egészséges embereknek és főtt almát minden betegség első kezeléseként.
Elterjedt legenda, hogy a sápadt, vashiányos kislányokat olyan almával etették, amelyekbe napokon keresztül vasszögek voltak beleszúrva.

Miért érdemes tehát almát fogyasztanunk?

• gazdag pektinben, ami hozzájárul a jó emésztéshez (nyersen hasmenés ellen, főzve székrekedés megoldására)
• magas a foszfor és az almasav tartalma
• A vitamint, B komplex vitaminokat és C vitamint tartalmaz
• folsav, kalcium, magnézium, kálium, kéntartalma is jelentős
• segíti az agy, a vese és a máj működését
• megfázás, influenza megelőzése érdekében hatásos
• megköti a bélben a mérgeket, a rákkeltő anyagokat
• hatásos hányinger ellen
• serkenti a vérkeringést, méregtelenít

Számtalan módon elkészíthető: nyersen lének facsarva, müzlibe, gyümölcs- és zöldségsalátába darabolva, párolva, sütve, főzve (kompót), töltve, hús mellé köretnek, levesnek, mártásnak, süteménynek.

Forrás
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemes_alma
http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/a_gyogyito_alma/20011206134437
http://www.webbeteg.hu/cikkek/asztma/3699/almaval-az-asztma-ellen

Fűszerkalauz: a majoranna

 

 

A majoránna (Origanum majorana) a legrégebbi és a leghíresebb magyar fűszer, melynek eredeti hazája a Földközi-tenger. A növény szárított, morzsolt levele és virágzata a fűszer. Illóolajat, keserű anyagot, csersavat tartalmaz.

 

 

 

 

 

 

 

Az ókori görögöknél a boldogságot szimbolizálta, Aphrodité növénye volt. Hozzánk valószínűleg a 16. században került török közvetítéssel.

 

 

Különleges ízt és zamatot kölcsönöz ételinknek. Levesek (savanyú burgonya-, gomba-) főzelékek (burgonya-, bab-), mártások, húsételek, húskészítmények, máj, vagdalt és véres húsok fűszerezéséhez kiváló. Töltött húsok töltelékét is érdemes fűszerezni vele, emellett grill csirke és alufóliában sült húsoknak is finom ízt ad.

 

A majoranna gyógynövényként is használatos: étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású. A magas vérnyomásban szenvedőknek azonban óvatosan kell használniuk.

 

 

 

Forrás

http://hu.wikipedia.org/wiki/Major%C3%A1nna

www.mindmegette.hu/majoranna-pecsenyek-viraga-46267

 

A közönséges gyömbér

A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó növényfaj, fűszer- és gyógynövény.

Kínában már az időszámításunk előtt több évszázaddal használták, Marco Polo is említi könyvében. 

A gyömbér a kínai és az indiai ételek egyik alap fűszere, az indiaiak főzéshez és emésztési problémákra használták. Vallásos ünnepek előtt, hogy hagymaszagú leheletükkel ne sértsék meg isteneiket, friss gyömbért ettek, hogy leheletük édes, az istenek számára elfogadható legyen. 

A középkorban a népek közti fűszerkereskedelemben játszott nagy szerepet. 

Afrikában a férfiak körében mint afrodiziákum terjedt el, de egy régi indiai recept szerint is hatékony, ha reszelt levét mézzel és reszelt főtt tojással elkeverjük: kiváló gyógyszer impotencia ellen. Nálunk Európában is elterjedt volt, hogy a menyecske gyömbéres kenyeret sütött a szíve választottjának, remélve, hogy így a legény nagyobb kedvvel házasodik meg.

Ma Dél-Ázsiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában termesztik. 

A fűszer sajátságosan illatos, csípős, kesernyés ízű. Ezt a növény gyöktörzse szolgáltatja. Tartalmaz cukrot, gyantát, gyantasavat, keményítőt. Jellegzetes aromáját gingerol tartalma okozza. 

Felhasználási módja sokrétű, kitűnő gyomorerősítő, étvágyjavító, emésztést elősegítő. Az étkezés utáni telítettség érzést is mulasztja. Emellett rendkívül jó immunerősítő és a menstruációs panaszokat is enyhíti.

Levesek (hús-, bab-, burgonya-, gyümölcs- stb.), levesgombócok, burgonya-, és babfőzelékek, szószok, húsételek, vadhúsok, mártások, sütemények (mézeskalács, keksz stb.), forralt bor, likőrök, pálinkák, keleti ételek, valamint uborka, tök, és gyümölcsök eltevésénél is használt kitűnő ízesítő.

Ételeinket, csak a főzés utolsó fázisában ízesítjük vele, így kiemeli, teltebbé teszi az ízeket. Intenzív aromája miatt adagolásával takarékosan kell bánni, mert túladagolva kellemetlen, kesernyés ízt ad az ételnek. 

 Angliában, Amerikában a híres „Ingver” sört készítik belőle, de a magyar recept szerint készített „gyömbérsör” is igen frissítő, ízletes ital.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_gy%C3%B6mb%C3%A9r

Fűszerek könyve
http://antalvali.com/gyomber.html#gyomber_szarmazasa

Sütőpor, szódabikarbóna, szalalkáli - Mire használjuk őket?

Minden sütemény tartalmazza a címben megnevezettek valamelyikét. Feladata, hogy a sűrű tésztából levegős, könnyed masszát varázsoljon, azaz térfogatnövelő.

A sütőpor története

1846-ban két New York-i pék, John Dwight és Austin Church dolgozták ki a sütéshez alkalmas térfogatnövelő receptjét, és annak használatát.

A sütőport a német kémikus Justus von Liebig is igyekezett elterjeszteni: a nagyüzemi gyártókat célozta meg. 

Európában a Dr. Oetker cég kezdte el forgalmazni a terméket, 1903. szeptember 21-én Dr. August Oetker gyógyszerész jelentette be a szabadalmi jogot az általa kikevert sütőporra, vagy ahogyan ő nevezte a „sütésre kész lisztre”.

"Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!"- ezzel a szlogennel kezdte az 1920-as évek középen reklámozni Váncza József magánvállalkozó saját gyártású sütőporát, ami az első volt Magyarországon.

A sütőpor összetétele

A sütőpor fő alkotóeleme a nátrium-hidrogénkarbonát, ismertebb nevén a szódabikarbóna. A szódabikarbóna enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. A kémiai vegyületet (NaHCO3) már az ókorban is ismerték - na nem a sütemények állagának javítására - hanem az egyiptomiak használták a mumifikálás során, annak tartósító hatása miatt. 

A sütés során egy kis savas kémhatás következtében - s a sütőben a tésztát ért hő hatására - azonnal szén-dioxidot kezd el termelni, és az így létrejövő légbuborékok azok, amelyek megemelik a tésztát. 

Épp ezért olyan receptek esetében javasolt a szódabikarbóna használata, ahol savas közeg veszi körül, tehát a tésztában van citrom, ecet, méz vagy író, vagy bármilyen más savas alapanyag. 

A sütőpor annyiban tér el a szódabikarbónától, hogy azon kívül egyéb segédanyagokat is tartalmaz, amelyek szabályozzák a szódabikarbóna működését, lehetővé téve, hogy a tészta mind szobahőmérsékleten kelésnek induljon, mind pedig a sütőben kapott hő hatására. 

A sütőport mindig alaposan keverjük el a liszttel, hogy egyenletesen kerüljön a süteménybe.

De nézzük is meg, hogy mit tartalmaz egy csomag sütőpor a szódabikarbónán kívül. 

 

- térfogatnövelő szerek (nátrium-hidrogénkarbonát, nátrium-pirofoszfát): az elsőről már esett szó. A nátrium-pirofoszfát, ami egy savanyú anyag. Arra hivatott, hogy az olyan süteményekbe is be tudjon kerülni, ami nem tartalmaz savas anyagot. 

- búzaliszt

 
A szódabikarbóna és a sütőpor mellett van mégy egy fontos térfogatnövelő szer, ami talán kevésbé ismert: ez a szalalkáli. Kémiai nevén ammónium-bikarbonát, képlete: NH₄HCO_3. 
Különbség, hogy sütés közben a szén-dioxidon kívül ammóniára is lebomlik. Ezért csak nagyon szellős, könnyű tésztákban használjuk és számítsunk arra, hogy sütés közben erős, szúrós szag fog terjengeni a konyhánkban. Elvileg használható sütőpor helyettesítőjeként is, de az ammónia termelés miatt nem ajánlom. Viszont nagymamám egyik specialitása volt a Szalalkáli szelet, ez egy hatlapos-csokikrémes sütemény...nagyon-nagyon finom, karácsonyra tervezem elkészíteni. Az, hogy egy-egy ilyen speciális alkalomkor használunk szalalkálit, abból baj nem lehet. Természetesen a sütemény receptje is fel fog kerülni az oldalra.

Forrás: http://www.mindmegette.hu/a-sutopor-a-szodabikarbona-es-a-szalalkali-48492
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCt%C5%91por
http://hu.wikipedia.org/wiki/Amm%C3%B3nium-bikarbon%C3%A1t
http://antalvali.com/hirek/allomanyjavitok_azaz_mit_keres_a_sutopor_a_piteben

Paradicsom

Az első dolog, amit tisztáznunk kell a paradicsommal kapcsolatban az az, hogy zöldség vagy gyümölcs-e? Sokrétűségének köszönhetően is-is...de íme a "tudományos magyarázat": "A paradicsom bogyótermése botanikailag gyümölcs, hasonlóan a paprikáéhoz, vagy a tökfélékéhez. Ettől függetlenül mind termesztéstechnológiáját, mind felhasználását tekintve egyértelműen zöldségféle."

 

A paradicsom ((Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikából származik. A XVI. században terjedt el Európában, mégpedig Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül. 

Nevének eredete

Aranyos színére utal egyik francia neve, a "pomme d'ore", az aranyalma. A XVII. században Poma amoris, Liebesapfel, a "szerelem almája" néven is emlegették, mert úgy vélték róla, hogy bódulatot okoz. (A még éretlen, zöld bogyó valóban tartalmaz kis mennyiségben egy szolanin nevű szteroid alkaloidát, amely mérgező vegyület, de az érett gyümölcsben ezt már nem találjuk meg).

A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). 

A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: például francia és német tomate, angol tomato, orosz томат (tomat).

Miért érdemes fogyasztani?

Felhasználását tekintve sokrétű: ehető nyersen, készíthetünk belőle savanyúságot, levest, mártást vagy passzírozhatjuk üdítőitalnak.

A paradicsom rendkívül egészséges. Magas a cukor és C- vitamintartalma, a benne levő ásványi anyagoknak (kálium, magnézium, kálcium, nátrium) köszönhetően szerepe van az immunrendszer erősítésében, segíti az emésztést. A legnagyobb része víz, de almasav, citromsav, borostyánkősav és E vitamin is található benne.

Tartalmaz ún. tomatint, ami egy szerves vegyület, gombaölő hatása van, melyet a növény a gombabetegségekkel szembeni védekezésül termel és amelyből gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.

A paradicsomban található likopin egészségmegőrző hatású, csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét (prosztata, gyomor, emlő), védelmet nyújt degeneratív idegrendszeri megbetegedésekkel szemben, jelenléte a bőrben véd a káros UV-sugaraktól. A likopin adja egyébként a paradicsom piros színét (és a csipkebogyóét is). Élelmiszeradalékként mint színezéket használják (E160d). 

tipp: A paradicsomot a kozmetikusok is ajánlják. A benne lévő enyhe savak jótékony hatásúak, így remek arctisztító pakolásnak is használhatjuk a paradicsomszeleteket. 

Forrás: http://www.mindmegette.hu/hatarozo/23

http://hu.wikipedia.org/wiki/Paradicsom_%28n%C3%B6v%C3%A9nyfaj%29

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/paradicsom_zoldseg_vagy_gyumolcs/20070723114947