Banánkenyér

 hozzávalók

• 3 db banán
• 10 dkg dió
• 10 dkg margarin
• 1 db tojás
• 10 dkg cukor
• 150 g joghurt
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 15 dkg finomliszt

 

elkészítés

1. A banánokat meghámozzuk, és villával összetörjük.
2. A dió felét ledaráljuk, a másik felét pedig nagyobb darabokra vágjuk.
3. A margarint felolvasztjuk.
4. A tojást habosra keverjük a cukorral, hozzákeverjük a felolvasztott margarint és a natúr joghurtot.
5. Ezt követően belekeverjük a banánt, a diót, a szódabikarbónát, végül a lisztet, és alaposan összedolgozzuk.
6. Kivajazott őzgerinc vagy kenyérformába öntjük, és 35 percig sütjük. (Tűpróbát végzünk.)
7. Langyosan felszeleteljük, és vaníliás porcukorral tálaljuk.

Advent

Ma van advent (lat. szó, jelentése eljövetel) első vasárnapja, a karácsonyi ünnepkör (és az egyházi év) kezdete. Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak.





Johann H. Wichern evangélikus lelkész 'koszorújának' rajza



A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Ezért van az adventi koszorún 3 lila és 1 rózsaszín gyertya. Az adventi koszorú készítése a 19.-20. századra nyúlik vissza.  Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

 

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt. A négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet.

 

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.